Átmeneti adásszünet

2018. június 22. 07:46 - fekete-barany.blog.hu

Kedves követőink, barátaink,

Már tavaly meg kellett volna írnom ezt a posztot, de csak most vitt rá a lélek...

Amint azt tapasztalhattátok, régen jelentkeztünk. A korábbi években szomorúan néztük végig, hogy sok hozzánk hasonló életvitelt folytató, a sorsát a tisztességes gazdálkodásra adó család élete milyen módon fordul tragédiába,  a várt és remélt életformaváltást betegségek és családokat szétszakító problémák fordítják az ellenező irányba.

Bármennyire is tartottuk ezt a magunk életére vonatkoztatva elképzelhetetlennek, a sors nem kímélt bennünket sem. A korábbi formában a Fekete-Bárány Manufaktúra már nem működik tovább. Azt gondolom, hogy már nem kell aggódni miattunk, Lívia továbbra is Balatonhenyén dolgozik, a korábbi intenzitástól kisebb mértékben ugyan de termel, befőz, piacozik, én (már a "távoli" Tihanyból) idén még nagy mértékben mangalicázom (sokat vágtunk idén), de amit letermelek az csak az étterem számára nyújt alapanyag beszerzési lehetőséget...

Igen, sajnos 26 éves emberi (barátság-szerelem, 16 év házasság) kapcsolatunk új irányt vett, elváltunk, szétköltöztünk. Továbbra is azon vagyunk, hogy megfelelő, szerető környezetben gondoskodjunk csodálatos gyermekeinkről és egymásról.

A gazdálkodás tehát nagyságrendekkel kisebb mértékben, de folyik tovább, erősen hiszem és sokat dolgozom is azért, hogy a Manufaktúrával megfogalmazott célok érdekében egyszer, a nem is olyan távoli jövőben ismét a megvalósítás útjára lépjünk. Hiszünk abban amit csináltunk, továbbra is látjuk a jövőt (még ha nem is gazdasági értelemben), de rá kell arra jönni, hogy megfelelő infrastruktúra és erőforrások nélkül csak egy embert próbáló kínszenvedés az egész ami előbb-útóbb csak tragédiába fullad. Ezért most erőt, erőforrást gyűjtünk a második nekirugaszkodáshoz...

Szólj hozzá!

Munkatársakat keresünk biogazdaságunkba

2017. április 11. 06:12 - fekete-barany.blog.hu

A festői szépségű Balatonhenyén lévő biogazdaságunkba keresünk férfi és női munkaerőt, bentlakással, ellátással. A férfi munkatárs feladata: Állatgondozás (szabadontartott mangalicák), gondnoki feladatok, gépi munka (traktorozás, locsolás), a női munkatárs feladata a kertészeti munkákban való részvétel. Bejelentett, teljes foglalkoztatás, versenyképes fizetés! Önéletrajzokat az alábbi e-mail címre kérjük: biobalaton@gmail.com, érdeklődni itt lehet: 06209833714. 

 

img_4851.jpg

 

 

 

 

IMG_1248.jpg

Szólj hozzá!

Tavasz van...

2017. március 27. 09:16 - fekete-barany.blog.hu

Komposztgyártó kisiparos volnék

Állítólag a kukoricaszár nehezen bomlik le. Palántázósátorban, gondos felügyelettel, locsolással, forgatással nekem pár hét alatt már majdnem kész lett... 

A képeken a tavaly őszi halom látszik, aminek a tetejét friss anyaggal külön szedjük és új halmot képzünk (közben locsolunk bőszen)

És a sátrakban is elindult valami...

img_5627.JPG

img_5628.JPG

img_5641.JPG

3 komment

Globális aggódás2: Genetikailag módosítjuk a kukoricát, de NEM TUDJUK, HOGY EGY MARÉK FÖLDBEN MI VAN!

2017. január 11. 06:21 - fekete-barany.blog.hu

maxfields_soil_food_web1.jpg

 

Tavaly voltam egy rendkívül érdekes talajélettel kapcsolatos előadáson, ahol számomra új és érdekes információként felmerült, hogy egy marék talajban több százmillió, akár több milliárd baktérium van, több tízezer fajta, és ezeknek nagyjából 90%-ról (miért vannak, mi a szerepük, stb.) sajnos nem tudunk semmit. Ne tessék rosszra gondolni, ezeknek (mármint a talajlakó baktériumoknak, és az ezekkel egy ökológiai rendszerben élő gombáknak, férgeknek és egyéb élőlényeknek) ott kell lenniük, pontosabban fogalmazva ha nincsenek ott akkor egy marék porról beszélhetünk csak és nem talajról. A talaj tehát egy ökológiai rendszer amelyben a szilárd élettelen (szervetlen) összetevők mellett elképzelhetetlenül sok élőlény (szerves) van, ezeknek mind van valamilyen szerepe, feladata. Létezhet-e egy marék porban bármilyen növény? Nem, a sok szereplőből és sok feladatból álló ökológiai rendszer biztosítja mondjuk egy fűszál vagy akár egy paradicsompalánta vagy egy fa megélhetését. A tápanyag sikeres felvétele nem képzelhető el ezek nélkül a méltatlanul népszerűtlen élőlények nélkül. 

Miért népszerűtlenek? Megnéztem az elmúlt években vásárolt talajművelésről szóló könyveimet, ezek többsége egyetemi tankönyv, és egy szó sincs bennük a talajökonómiáról, ellenben szervetlen tápanyagokról, talajművelési módszerekről (pl. szántás, tárcsázás) annál inkább. Úgy tűnik, hogy a jelenkori tudomány inkább fizikai oldalról közelíti meg a talajjal kapcsolatos kérdéseket mind biológiai és biokémiai oldalról. A talajt a tudomány csak kémcsőnek használja, egy olyan edénynek amibe bele kell tenni a növényt és azt a pár tápanyagot ami a növénynek biztosan kell (és ezeket hatalmas, nehéz gépekkel bele kell túrni a földbe). Ez nagy hiba, mert egészen biztos vagyok abban (és ezt az elmúlt évek kísérletezgetései bizonyították), hogy a csaknem évszázados mezőgazdasági dogma (amely szerint a növényt kell védeni) helyett vissza kell térni a természet működésének vizsgálatához és ahelyett, hogy istent játszva el akarjuk dönteni, hogy genetikailag módosítva (vagy egyéb durva beavatkozással) mi éljen és mi haljon, inkább a talajt, az abban lévő öszetett de rendkívül csodálatos élővilágot kell megerősíteni. Egészséges talajban egészséges növények lesznek, bármiféle védekezés, erősítés, írtás, mesterséges tápszerezés nélkül. Azt hiszem már írtam korábban a tudomány számomra rossz felfogásáról, arról, hogy állandóan hatás-ellenhatás párokban gondolkodunk, ahelyett, hogy minden energiánkkal inkább a rendszerek (amelyekbe beavatkozunk) egészét, az azokban lévő kölcsönhatásokat vizsgálnánk.

 Megkérdezel egy “növényvédelmi szakértőt” egy talajjal kapcsolatos problémáról, vajon mit tanácsol? Javasol egy műtrágya keveréket (szervetlen), vagy most már akár egy mesterséges baktérium oltóanyagot is…

Több problémám van ezzel:

  • Mindenhol, ahol szándékosan használjuk a rendszer szót, feltételezzük, hogy több (sok) szereplő van, ezek valamilyen kölcsönhatásban léteznek, sokfajta mechanizmussal és együttműködéssel. Ezeket a bonyolult kapcsolatokat valamilyen egyensúlyra való törekvés tartja életben. Amennyiben az egyensúly felborul, a rendszer összeomlik vagy diszfunkcionál. Mivel hatás-ellenhatásban gondolkodunk, ezért egy adott problémát egy ellenhatással kezelünk. Nagyon modern dolognak számít mostanában a különböző algákkal, baktériumokkal történő kezelés. Talajélet létrehozása mesterséges szerekkel…. szerintem ez sem jó út. Ökológiai rendszereket borítunk fel azzal, hogy a sok összetevőből álló egyensúly közepébe bedobunk egy atombombát, egy pár összetevőből álló baktérium sokaságot, az egyensúly felborul, egyesek megerősödnek, de mások elgyengülnek, elpusztulnak. (Mellékesen megjegyzem, hogy egy általánosan elterjedt és használt alga permetezőanyagot úgy tiltottak be hirtelen mint a pinty, még NÉBIH kommandók is jöttek helyszínelni, határozatokat irogatnak, stb.…változott a tudományos álláspont?)
  • Főként szervetlen anyagokat (főleg olajipari melléktermékek) juttatunk a talajba műtrágyaként. Ezek az összetevők segítenek EGY IDEIG a végtelenül kizsarolt földeken a növényeknek életben maradni. A tapasztalat az, hogy évről évre egyre több anyagot kell a talajba juttatni, illetve egyre újabb összetételű anyagokat kell bevezetni.
  • A kémcső kopik, egyre vékonyabb, egyszer pedig el fog pattanni. A tudomány ismeri a talaj tönkremenetelét, azaz nem ismeretlen fogalmak az alábbiak:

a/ Talaj savanyodás

b/ Talaj szétesés (megszűnik a talaj részecskéi között a szükséges kohéziós erő), a talaj elporlad

c/ Talaj erózió (szél, víz elhordja a termőréteget)

d/ Talaj tömörödés (pl. eketalp betegség, cserepesedés, szallonásodás)

Nos, bármerre megyek az országban, szinte mindenhol lehet látni az út mentén a rossz állapotban lévő szántókat, legelőket, nálunk itt a Káli-Medencében talán a legsiralmasabb a helyzet. 

Megoldás:

1/ Csak a bio!!

2/ Növényvédelem helyett talajvédelem, minden erővel a talajéletért dolgozni (pl. folyamatos fedettség, évi többszöri vetés)

3/ Termőtalaj létrehozása (komposztálás), nagyon-nagyon sok komposzt kell!!

4/ Növényi diverzitás (sokszínüség azaz sokfajtaság) fenntartása

5/ Forgatásmentes és taposásmentes gazdálkodás (no-till szántóföldön, raised bed high-performance a zöldségelésben) - erről majd sokat fogunk írni

Addig is ajánlok olvasmányokat:

www.talajdoktor.blogspot.hu

 Attila nagyszerűeket ír, borzasztó jó előadásokat tart és lelkesen fordítja a külföldi szakirodalmat, érdemes visszaolvasni a régebbi cikkeket!!

Vagy nagyszerű videók vannak kiskertben gondolkodóknak (szerintem érdemes a csatornákra is feljelentkezni):

Charles Dowding kertész oktatóvideói:

https://www.youtube.com/channel/UCB1J6siDdmhwah7q0O2WJBg

A legjobb komposzt videó:

https://www.youtube.com/watch?v=jErga1eP718&list=WL&t=466s&index=1

Egy kicsit nehéz (lassú) videósorozat sok felesleges önreklámmal, de nagyon hasznos:

https://www.youtube.com/channel/UCSpzjhrmPDyzD20Sd9q3eug

food_web_0.jpg 

Szólj hozzá!

Globális aggódás

2017. január 05. 05:10 - fekete-barany.blog.hu

dreamstime_xs_39475686.jpg

Felelőtlen populista világpolitikai vezetők, felrúgandó klímaegyezmények, sosem volt meleg a sarkokon… nem sok jó elébe nézünk. 

Kénytelen vagyok abban hinni, hogy felütötte a fejét az igazi gonosz. Nem a könyvekből ismert mítikus földöntúli lény, nem valami külső hatalom aki szándékosan rosszat akar, nem és nem, a helyzet ennél egyszerűbb. A mindannyiunkban szunnyadó gonosz, amely a kapzsiság, a hatalomvágy és természetesen a mindent háttérbe szorító személyes EGO. A nagypolitikai játszmák hátterében ott vannak a mi életünkben is előforduló (kisebb) viták, az egyének a közösségre vagy csak egyszerűen más egyénekre káros önző döntései. Vagy mégsem? Hajlandóak vagyunk mi is apró dolgokat a saját környezetünkben megoldani annak érdekében, hogy egy kis lépéssel hozzájáruljunk a gonosz elleni küzdelemhez? 

Sok jót nem tartogat a jövő, a szent tudomány a kapzsiság (=üzlet) szolgálatába állt, ha az érdek úgy kívánja akkor a margarint kell felmagasztalni és minden más (természetes) altírnatívát bűnös gonosznak kikiáltani (ez azért elég jól sikerült 60 évig nem?), a terméshozamok és a szállíthatóság  érdekében elsilányítani minden zöldséget, a növényi diverzifikáció támogatása helyett vetőmag monopóliumokat hozni létre amelyek egy-egy fajta növényt támogatnak csak és meggátolnak abban, hogy újra tudd vetni a növény magját, a mezőgazdasági termelésen keresztül a VILÁG LEGJOBB ÜZLETÉVÉ TENNI a műtrágya és permetezőszer gyártást, az éhezők százmilliói miatti aggódást kártevőknek ellenálló genetikalilag módosított növényekkel próbálni megoldani (majd azt is módosítani, a felmerülő problémák miatt soha nem látott veszélyességű permetezőszerekkel kezelni) mindaddig, míg ki nem derül, hogy hiba volt a képletben, a növény és a vegyszerek pár évtized után kikerülnek a forgalomból (jön helyettük újabb szuper ötlet) - de addigra …..Don’t take it personal, it is only business….

(Monsanto évi árbevétel USA: 15,8 milliárd USD, eredmény 7 milliárd USD és ezzel a világ mezőgazdasági profilú cégei között csak 40. a listán)

Mint minden korábbi hasonló poszthoz, majd ide is jönnek a trollok, a szent tudományban hívő (főleg egyetemisták), elmondják ingerülten, hogy a tudomány így meg úgy… srácok, túl fiatalok vagy túl hiszékenyek vagytok, nézzetek utána hány szuper találmányról derült ki az évtizedek során, hogy miután szépen lassan emberek százezreinek halálát vagy más nyomorúságát okozták, szépen csendben be lettek tiltva, ki lettek vonva a forgalomból. Az azokat előállító szupercégek (vegyipari konszernek, gyógyszergyártó vállalatok) azóta is élnek virulnak, mintha mi sem történt volna… mezőgazdasági vegyszerek, ember gyógyszerek, élelmiszeripari alapanyagok…hányszor vált a bolygó ember kisérleti tereppé?

(A BASF a világ egyik legnagyobb vegyipari konszernje, jelentős mértékben a mezőgazdasági inputokra támaszkodik…ma neki is van közel 7 milliárd USD profitja egy évben, egyébként a náci németország egyik támogatója és legsikeresebb vállalata volt, többek között a Zyklon-B nevű termékkel…mindezt csak azért mondom el, mert egyre jobban biztos vagyok abban, hogy a létező gonosz köztünk él a földön lételeme a kapzsiság, erkölcse nincs, és számára minden csak “only business”) 

Hinni kell-e a tudományban? Igen hinni kell a fejlődésben, kutatni az ismeretlent, hinni kell a tudományban, persze. De nem kell dogmaként tekinteni a tudomány állításaira. Nem kell feltétlenül elhinni amit egy tudományos kutatás vagy egy nagyvállalat állít. Régen évente jelentek meg nagy számban kutatások a dohányzás egészségre pozitív hatásairól és néha egy-egy kósza tanulmány ennek ellenkezőjéről. Minden attól függ, hogy ki fizeti a kutatást és mi a kutatásban részt vevők szándéka….

Tehát higgyünk benne és támogassuk a tudományt, de próbáljunk meg a sorok mögé nézni, a célokat, szándékokat ezek nyomán az erkölcsi tartalmat is keresni…. 

Mindaddig amíg nincs jobb, biztos megoldás, nos addig marad a jóisten vagy az anyatermészet által alkotott eredő, a természetes, a valódi. Az még sosem csapott be. 

Folyt. köv.

További részek: 

I. Genetikailag módosítjuk a kukoricát, de NEM TUDJUK, HOGY EGY MARÉK FÖLDBEN MI VAN!

II. Mit tehetünk mi a gonosz ellen? Mi a felelősségünk gyermekeinkkel szemben?

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása