Tavaly voltam egy rendkívül érdekes talajélettel kapcsolatos előadáson, ahol számomra új és érdekes információként felmerült, hogy egy marék talajban több százmillió, akár több milliárd baktérium van, több tízezer fajta, és ezeknek nagyjából 90%-ról (miért vannak, mi a szerepük, stb.) sajnos nem tudunk semmit. Ne tessék rosszra gondolni, ezeknek (mármint a talajlakó baktériumoknak, és az ezekkel egy ökológiai rendszerben élő gombáknak, férgeknek és egyéb élőlényeknek) ott kell lenniük, pontosabban fogalmazva ha nincsenek ott akkor egy marék porról beszélhetünk csak és nem talajról. A talaj tehát egy ökológiai rendszer amelyben a szilárd élettelen (szervetlen) összetevők mellett elképzelhetetlenül sok élőlény (szerves) van, ezeknek mind van valamilyen szerepe, feladata. Létezhet-e egy marék porban bármilyen növény? Nem, a sok szereplőből és sok feladatból álló ökológiai rendszer biztosítja mondjuk egy fűszál vagy akár egy paradicsompalánta vagy egy fa megélhetését. A tápanyag sikeres felvétele nem képzelhető el ezek nélkül a méltatlanul népszerűtlen élőlények nélkül. 

Miért népszerűtlenek? Megnéztem az elmúlt években vásárolt talajművelésről szóló könyveimet, ezek többsége egyetemi tankönyv, és egy szó sincs bennük a talajökonómiáról, ellenben szervetlen tápanyagokról, talajművelési módszerekről (pl. szántás, tárcsázás) annál inkább. Úgy tűnik, hogy a jelenkori tudomány inkább fizikai oldalról közelíti meg a talajjal kapcsolatos kérdéseket mind biológiai és biokémiai oldalról. A talajt a tudomány csak kémcsőnek használja, egy olyan edénynek amibe bele kell tenni a növényt és azt a pár tápanyagot ami a növénynek biztosan kell (és ezeket hatalmas, nehéz gépekkel bele kell túrni a földbe). Ez nagy hiba, mert egészen biztos vagyok abban (és ezt az elmúlt évek kísérletezgetései bizonyították), hogy a csaknem évszázados mezőgazdasági dogma (amely szerint a növényt kell védeni) helyett vissza kell térni a természet működésének vizsgálatához és ahelyett, hogy istent játszva el akarjuk dönteni, hogy genetikailag módosítva (vagy egyéb durva beavatkozással) mi éljen és mi haljon, inkább a talajt, az abban lévő öszetett de rendkívül csodálatos élővilágot kell megerősíteni. Egészséges talajban egészséges növények lesznek, bármiféle védekezés, erősítés, írtás, mesterséges tápszerezés nélkül. Azt hiszem már írtam korábban a tudomány számomra rossz felfogásáról, arról, hogy állandóan hatás-ellenhatás párokban gondolkodunk, ahelyett, hogy minden energiánkkal inkább a rendszerek (amelyekbe beavatkozunk) egészét, az azokban lévő kölcsönhatásokat vizsgálnánk.

 Megkérdezel egy “növényvédelmi szakértőt” egy talajjal kapcsolatos problémáról, vajon mit tanácsol? Javasol egy műtrágya keveréket (szervetlen), vagy most már akár egy mesterséges baktérium oltóanyagot is…

Több problémám van ezzel:

• Mindenhol, ahol szándékosan használjuk a rendszer szót, feltételezzük, hogy több (sok) szereplő van, ezek valamilyen kölcsönhatásban léteznek, sokfajta mechanizmussal és együttműködéssel. Ezeket a bonyolult kapcsolatokat valamilyen egyensúlyra való törekvés tartja életben. Amennyiben az egyensúly felborul, a rendszer összeomlik vagy diszfunkcionál. Mivel hatás-ellenhatásban gondolkodunk, ezért egy adott problémát egy ellenhatással kezelünk. Nagyon modern dolognak számít mostanában a különböző algákkal, baktériumokkal történő kezelés. Talajélet létrehozása mesterséges szerekkel…. szerintem ez sem jó út. Ökológiai rendszereket borítunk fel azzal, hogy a sok összetevőből álló egyensúly közepébe bedobunk egy atombombát, egy pár összetevőből álló baktérium sokaságot, az egyensúly felborul, egyesek megerősödnek, de mások elgyengülnek, elpusztulnak. (Mellékesen megjegyzem, hogy egy általánosan elterjedt és használt alga permetezőanyagot úgy tiltottak be hirtelen mint a pinty, még NÉBIH kommandók is jöttek helyszínelni, határozatokat irogatnak, stb.…változott a tudományos álláspont?)
• Főként szervetlen anyagokat (főleg olajipari melléktermékek) juttatunk a talajba műtrágyaként. Ezek az összetevők segítenek EGY IDEIG a végtelenül kizsarolt földeken a növényeknek életben maradni. A tapasztalat az, hogy évről évre egyre több anyagot kell a talajba juttatni, illetve egyre újabb összetételű anyagokat kell bevezetni.

• A kémcső kopik, egyre vékonyabb, egyszer pedig el fog pattanni. A tudomány ismeri a talaj tönkremenetelét, azaz nem ismeretlen fogalmak az alábbiak:

a/ Talaj savanyodás

b/ Talaj szétesés (megszűnik a talaj részecskéi között a szükséges kohéziós erő), a talaj elporlad

c/ Talaj erózió (szél, víz elhordja a termőréteget)

d/ Talaj tömörödés (pl. eketalp betegség, cserepesedés, szallonásodás)

Nos, bármerre megyek az országban, szinte mindenhol lehet látni az út mentén a rossz állapotban lévő szántókat, legelőket, nálunk itt a Káli-Medencében talán a legsiralmasabb a helyzet. 

Megoldás:

1/ Csak a bio!!

2/ Növényvédelem helyett talajvédelem, minden erővel a talajéletért dolgozni (pl. folyamatos fedettség, évi többszöri vetés)

3/ Termőtalaj létrehozása (komposztálás), nagyon-nagyon sok komposzt kell!!

4/ Növényi diverzitás (sokszínüség azaz sokfajtaság) fenntartása

5/ Forgatásmentes és taposásmentes gazdálkodás (no-till szántóföldön, raised bed high-performance a zöldségelésben) - erről majd sokat fogunk írni

Addig is ajánlok olvasmányokat:

www.talajdoktor.blogspot.hu

 Attila nagyszerűeket ír, borzasztó jó előadásokat tart és lelkesen fordítja a külföldi szakirodalmat, érdemes visszaolvasni a régebbi cikkeket!!

Vagy nagyszerű videók vannak kiskertben gondolkodóknak (szerintem érdemes a csatornákra is feljelentkezni):

Charles Dowding kertész oktatóvideói:

https://www.youtube.com/channel/UCB1J6siDdmhwah7q0O2WJBg

A legjobb komposzt videó:

https://www.youtube.com/watch?v=jErga1eP718&list=WL&t=466s&index=1

Egy kicsit nehéz (lassú) videósorozat sok felesleges önreklámmal, de nagyon hasznos:

https://www.youtube.com/channel/UCSpzjhrmPDyzD20Sd9q3eug