A helyzet egyszerű, vannak 3-4 éve kezelt területeink ahol már a sok komposzttól, a megfelelő művelési technológiától adódóan kiváló talajélet van, itt a sok eső és az ebből adódó betegségek sem tudták elpusztítani a zöldségeinket, még mindig szüreteljük a még mindig kiváló minőségű paradicsomot (!), paprikát, csodálatos minőségű sárgarépát, paszternákot, három fajta céklát (sárga, fehér, csíkos), van még némi cukkini, lilabab.

Itt már látható, hogy visszaköltöztek a talajba a giliszták, mondom vissza, mert évekkel ezelőtt szomorúan állapítottuk meg, hogy “üres” a föld.

Ezzel szemben a még nem megfelelő állapotban lévő területen vetett burgonyák siralmas hozamot hoztak, ami megtermett az is beteg, válogatás után csak vetésre lesz alkalmas…:(

Mi ebből a tanulság?

A legtöbb munkát sajnos a fizikailag legnehezebb feladatra kell fordítani, rengeteg komposztot kell készíteni és a területre kijuttatni. Csak, hogy érzékeltessem, idén 100 tonna komposztot készítettünk és a nagy részét be is dolgoztuk, ez azt jelenti, hogy ennyi anyagot kellett folyamatosan mozgatni! Megfelelő gépek nélkül ez szinte lehetetlen, szerencsére tavasszal még volt homlokrakodónk (kettő is), most éppen egy sincs, úgyhogy azon kell dolgoznunk, hogy tavaszra legyen ismét megfelelő gépparkunk, különben marad a talicska. 100 tonna anyaghoz...