A kiváló minőségű (disznó) hús

A kiváló minőségű húshoz kell először is egy kiváló génállományú és megfelelő típusú (nevelési cél, körülmények, stb.) állat. Mennyi lehet a szerepe ennek a sikerben? Ha saccolnom kell, akkor nem több mint 50%.

Mi kell még ahhoz, hogy igazán meglepődjünk amikor megkóstoljuk? És persze most ne beszéljünk az mezőgazdasági és élelmiszeripari becsapásokról, a vízkötőktől a hormonális beavatkozásig… ez most fel se merüljön, mivel csak tisztességes kistermelői, vagy háztáji állatról beszélhetünk. 

Sorolom:

1.      I./ A lassúság dicsérete

Ma az állattartás mindenek elé helyezi a gyors növekedést. Nem kell itt sem mindenáron a gyógyszeres beavatkozásra gondolni, elég csak az intenzív tartás körülményeit figyelembe venni. Minél kisebb helyen legyen az állat, ne tudjon sokat mozogni.

Ezzel szemben az igazi minőség a szabadtartásban növekedő állatokból lesz, szokták mondani a boldog disznó a jó disznó. A szabadtartású állat bizonyos (tág) korlátok között éli a természetes életét, futkározik, bandázik, túr, megeszi amit talál a földben. Ettől az életmódtól egészen más hússzerkezet alakul ki. Mi ennek az ára? Az üzemi és a háztáji intenzíven tartott disznó 9-12 hónap alatt éri el a vágósúlyt, ami nagyságrendileg 180-200 kg. A szabadon tartott tiszta vérű mangalica 14-24 hónap alatt éri el a vágósúlyt, ami 120-140 kg.  Mivel takarmányozni mindkét esetben kell, így ki lehet számolni, hogy 2,5-3 - szor többe kerül a lassú tartás… 

2.      II./ Takarmányozás

A disznót nem úgy teremtette a jóisten, hogy hallisztet, szóját és még ki tudja mit tartalmazó tápot egyen. A mérnök urak persze kiszámolták és kikísérletezték, hogy mitől van intenzív növekedés, de a disznó nem gép, nem kell kiszámolni, hogy a búza vagy a halliszt  a hatékonyabb üzemanyag, egyszerűen azt kell neki adni ami a természetes tápláléka (bár érdekes módon a főtt konyhai maradékunk az ami igazán lázba hozza mindegyiket). Szóval nálunk a következőt eszik:

-        Búza, kukorica, tritikálé, árpa

-        Nyers zöld (lucerna, zöldségek és növényi szárak) ami a kertből jön

-        Főtt krumpli (malackrumpli)

-        Sütőtök

-        Főtt árpa maláta

-        Tej illetve tejsavó

3.      III./ Stresszmentesség, tartási és vágási körülmények

Ebben a témában tanultuk a legtöbbet. Azt mondták nekünk, hogy csak egy téli beálló kell, de igazán az sem. Nos, ez tévedés volt, egyrészről bár vastag a bundájuk és a zsírszövet alatta, de ők sem szeretnek fázni. Másrészről a legnagyobb gond a sár. Tehát igenis kell etetőt építeni, fedett, szilárd aljzattal rendelkező pihenővel. Másik kérdés az állomány sűrűség. Hiába vannak nagy területen (30 állat/ 10.000 nm terület) a falkának könyörtelen szabályai vannak, nem számítanak a rokoni kapcsolatok, a vemhesség, tulajdonképpen a kaja szempontjából semmi. Szóval úgy figyeltem meg, hogy az ideális létszám/falka (bocsánat: konda) valahol 5-10 között van. Ekkor már nem zavarják el egymást az etetőből, nem kezdik ki a nagyok a kisebbeket, nem közösítik ki a gyengéket.  

És akkor a legutolsó, de talán legfontosabb kérdés, a stresszmentes vágás. Most sokan felsszisszennek, de szerintem a házi disznóvágás az minden, csak nem stresszmentes. Márpedig a stresszelt állat vérében fokozott mennyiségű adneralin van, az izmok besavasodnak, ami megkeményíti a húst és radikálisan megváltoztatja annak ízét. A legkiválóbb húst is tökéletesen el lehet rontani egy rossz vágás során. Persze én is imádom a disznóvágás hangulatát, az egész rituálét a reggeli pálinkával és a sült vérrel, de most az a kérdés, hogy hogyan lesz a lehető legjobb minőségű disznóhúsunk? Úgy biztosan nem, hogy 5-10 percig húzzuk-vonjuk az állatot többen, miközben az visít és küzd az életéért.

Szóval a jó vágás (kis) vágóhídon történik, az állat a vágás előtt 24 órával meg kell érkezzen és pihennie kell, hiszen maga az utazás is nagy stressz az életében.

A tiszta vérű mangalica igazán nagy dolog, a legjobb minőségű húst képes produkálni amit valaha láttam. De mit sem ér az egész, ha a fenti kérdések nincsenek figyelembe véve. Ahogy mondtam a fajta és a génállomány nem több mint 50%. A másik fele a sikernek a felsorolt témákban keresendő. Persze még beszélgethetnénk arról, hogy amit mangalicaként árulnak az valóban az-e, vagy pedig valamilyen mangalica keverék (a laikus vásárló nem tud különbséget tenni a kereskedő pedig nem akar), de erről a témáról még nem tudok és nem is akarok felelősen nyilatkozni.

Amit tudok, hogy az állományunkból áruba bocsájtunk csúcsminőségű állatokat a következő formában:

a/ Pecsenye süldők, hasítva, pucolva, igény szerint szeletelve, hasított súly 40-60 kg között, ár: 1.500 Ft/kg

b/ Három éves állatokból készült feldolgozott termékek, kolbász, hurka, szalonna, stb. (részletek később)

c/ 6 hónapos herélt kan hízók 20-30.000 Ft/db

d/ 6 hónapos tenyészkocának való süldők 30.000 Ft/db – évi 150 EUR támogatás igényelhető utánuk darabonként!

 Érdeklődni itt lehet: barany500@gmail.com vagy hétvégén: 06/20-40-40-041