Tudjuk, hogy átvernek minket, de köszönjük, nekünk jó ez így.
Ma csapongani fogok, csak türelmesek olvassanak
Indulásnak szeretnék idézni a régi Bűvös szakácson megjelent interjúból (2012. Nov.), kérdező Molnár B. Tamás, válaszol Kalmár Gergely Japánban élő biokertész, a téma tanult és gyakorló szakértője:
“mbtbd: A talajgondon kívül milyen kihívással szembesül egy Japánból jött vegyszermentes kertész Magyarországon?
KG: Teljesen más a zöldségkultúra. Japán szemmel nézve itt takarmánynövényeket eszik a nép. A szakácsok túlnyomó többsége is ezt használja. Még külföldről is sokszor olyat importálunk, amit máshol nem adnak oda az állatnak sem.”
Lett is ebből felfordulás, hiszen nem úgy van az, hogy…. (elég a kommenteket végignézni)
De úgy van.
Sokszor hallom zöldség vagy hús vásárlás témakörében a következőket:
- Nekem megbízható zöldségesem van, számomra szép árut ad
- A hentesem jó ismerősöm, szól ha szép áruja van és akkor is ha valamit nem javasol megvenni
Kérdésem van, mondjam?
- A megbízható hentes, zöldséges honnan szedi a szép árut? Ismeri a termelőt? Ismeri a körülményeket? Tud egyáltalán bármit is a “szép” áruról azon kívül, hogy melyik nagykerben vette? Régen ez szakma volt, nem csak közvetítés…
Egyszer csirkehús után kajtattam, nem hiszitek el, messze a legnehezebb feladat ma magyarországon jó minőségű csirke beszerzése (most már Master-Good csirkét használunk, Kisvárdáról!!!, a beszerzési folyamat nettó egy napot visz el!!), szóval hivogattam mindenkit, hogy adjon tanácsot kitől lehet venni jó csirkét, kaptam egy étterem ellátó sztárhentes telefonszámot. Éjszaka, egy benzinkút parkolójában kellett találkoznunk, úgy pakoltuk át az árut egyik kocsiból a másikba mintha drogot csempésznénk, kérdezem az illetőt, hogy hol van a tanya, mire válaszol: “Viccelsz? Nincs tanya sehol. Az áru honnan jön? Nem tudom most honnan, Ukrajna, Románia, vagy már mindegyiket megjárta?” - hazavittem a cuccot, hetekig rántott csirke volt vacsorára még a kutyák is azt ették…..nem volt rossz minőségű, de jó sem, olyan megszokottan szar. Szóval a megbízható hentesek mivel dolgoznak? Ismerik a termelőt? Még azt sem tudják melyik országból jön a cucc nemhogy a tartási körülményekről tudnának bármit is.
Nos csapongásaim közepette párbeszédet kezdeményezek a társadalommal.
Szeretnék tisztelt társadalom bemutatni nektek valakit. Ő az, úgy hívják, hogy minőségi éhezés. Eszünk, de nem viszünk be tápértéket. Nem viszünk be ízt sem, de ez kit érdekel? Lényeg a mennyiség. Azt kell érezzem, hogy jól jártam. Márpedig akkor járok jól, ha sokat kapok a pénzemért. A sok, pedig csak kézzel (szemmel) felfogható. Ha sok van a tányéron az értelmezhető. Ha kevés, de jó minőség van a tányéron, nos kedves társadalom, az a nagy részed számára nem felfogható, értelmezhető.
Sőt, ma már van jobb is. Mesterséges pótszerek. Ennek a megértéséhez elmondok egy példát. Édesanyám abban a korban nőtt fel amikor a tudomány (az a szent tudomány) elkezdett mindenható lenni. A tudomány gyógyszereket készített és elmondta az embereknek, hogy mikor mit kell bevenniük. És az emberek bevették ha kellett ha nem. Anyukám egy kávéházban dolgozott, mondjuk élete nagy részét ott kellett töltenie. Egyszer (meglehetősen későn) elbeszélgettem vele és a következőkre jöttem rá:
Hajnalban kelt, megitta az első kávét. Majd még délelőtt a munkájából kifolyólag egy jópárat. A kávé dehidratál valamint egy idő után már nem dobja fel az embert (ha jól emlékszem valahogyan úgy van, hogy csak addig tud élénkíteni amíg van a raktárakban vércukor), szóval egy idő után az alacsony vérnyomás és a dehidratáció következtében jött a fejfájás. Erre be kellett venni egy fájdalomcsillapítót, ez mégjobban elnyomta, így inni kellett rá egy kávét. A sok kávé savat csinált, erre kellett egy savlekötő, a savlekötő ismét lenyomta a vérnyomást és az egész kezdődhetett előlről. Kevesebb kávé és sok víz helyett gyógyszerek és pótszerek tömege.
A mai kor nagy találmánya a kalória csökkentés, enni, zabálni akarunk, de valami olyan mágia kell, hogy ne hízzunk tőle. Tehát, először minőségi éhezés van. Esszük a sok szemetet amiben nincs tápérték, nincs elegendő fehérje, nincs könnyen emészthető és felszívódó anyagok sokasága, ÍGY A SZERVEZETÜNK NEM ÁLLÍT LE BENNÜNKET, azt mondja még és még!!! És még többet eszünk. Mivel a tápérték hajkurászása miatt bőven viszünk be emészthetetlen dolgokat (túltartósítás, pótszerek mint pl. térfogatnövelők.., stb.) és VISZÜNK BE A SZÜKSÉGESNÉL TÖBB ZSÍRT ÉS SZÉNHIDRÁTOT, így elhízunk. majd jön Norbi és feltalálja a műanyag izesítővel (cukorpótló) készülő ételeket, így a minőségi éhezést még egy durva műanyag túladagolással is megtoldjuk (már sok helyen olvastam, hogy ez min. cukorbetegséghez vezet).
A fogyás érdekében tehát nem valóban egészséges élelmiszer és elfogadható mennyiségű étkezés+ mozgás kell, hanem olyat kell ennünk amit a szervezetünk nem tud megemészteni, így kalóriát sem gyárt belőle.
Mára ez is össz társadalmi és ezáltal kultúrális és szociológiai problémává vált, a silány élelmiszereket és a silány ételkészítési technológiákat megszoktuk a szocializmus évei alatt, majd megkaptuk a globalizációt a sok ipari szeméttel amit ránk öntöttek, mostanában pedig már tudatosan és jókedvüen mérgezzük magunkat.
Van-e kiút? Szerintem van, de az elmúlt évek kezdték számomra bebizonyítani, hogy amiben eddig hittem az tévút. A kistermelői világ, mi civilek NEM fogjuk megváltoztatni a folyamatokat.
És akkor mondom a rossz hírt:
Van egy képzeletbeli olló ami folyamatosan nyílik szét. Egyre több tisztességes élelmiszer előállító megy tönkre és hagyja abba, így a termékek ára folyamatosan szakad el az általános (szándékosan nem normálisat írtam) élelmiszeripari áraktól. Nem tudom észrevettétek a tendenciát, hogy az egészségügy már csak szinte a magánrendeléseken működik? Csak kórházba vagy TB finanszírozott ellátásra ne kelljen menni, könnyen Angolában találhatjuk magunkat, vagy kapunk egy CT vizsgálatra előjegyzést 6-8 hónapra….AKINEK VAN PÉNZE AZ TUD MAGÁNAK RENDES ELLÁTÁST SZEREZNI, el tud menni az orvos magánrendelésére, el tud menni magán CT vizsgálatot készítő laborba (1-3 napos várakozással).
Pontosan ez történik az élelmiszeriparban is. AKINEK VAN PÉNZE ANNAK LESZ LEHETŐSÉGE RENDES ÉLELMISZERT VENNI, a többieknek jó lesz a megbízható hentes vagy a szép árut adó zöldséges.
Emlékeztek a régi (szakállas) rendőrviccre, hogy mit csinál a rendőr amikor nyakig van a szarban? Kézenáll, hogy csak bokáig érjen.
Nos, pontosan ez történik, kézenállunk és úgy bizonygatjuk, hogy minden rendben van. Jártatjuk a szánkat a szörnyű állapotokról, a csaló piacosokról, a rossz minőséget előállító álkistermelőkről, ÉS AKKOR MI VAN? MEGVÁLTOZIK VALAHA IS VALAMI EBBEN AZ ORSZÁGBAN?
Végezetül adok egy mai modern szótárat bizonyos szavak helyes értelmezéséhez:
- Friss
Régen azt jelentette, hogy mondjuk a zöldség aznap hajnalban lett szedve, de a fél világon átutazó szupertartós növények világában mára értelmét veszítette. Ma már nem jelent semmit, csak megszokásból írjuk oda mindenre.
- Kézműves fagylalt
Jelentése szerint a fagylaltárus kézzel teszi a tölcsérbe a terméket ezért kézműves. Egyébként olyan cukrászipari termék ami kizárólag vízből/tejből és mértéktelenül sok porból és pasztából készül, iagából egy vegyipari csoda. Régen valahogyan máshogyan csinálták, volt benne állítólag tojás és tejszín is, meg is főzték, de ez inkább valami városi legenda.
- Vegyszermentes gazda
A magyar nyelv egyik csodája, valami fordított hasonulás vagy micsoda, jelentése épp az ellenkezője, tehát vegyszeres gazda.
- Bio barack
Két eset van, vagy ellenőrzött bio gazdaságból jön (és akkor azt jelenti), vagy csak azt jelenti, hogy nem is permeteztem annyiszor tehát nyugodtan mondhatom ennek a sok hülyének, hogy bio (ez utóbbi esetben itt is fordított hasonulás van).
- Kézműves kolbász
Ennek is több jelentése van. Elenyésző számban azt jelenti, hogy a gazda a saját maga által nevelt állományból saját maga készítette a kolbászt. Nagyobb részben viszont azt jelenti, hogy ipari létesítményekben ipari technológiával, tartósítószerekkel, hozzáadott rossz minőségű ipari szalonnával készült ellenőrizetlen és azonosíthatatlan eredetű alapanyagokból gyenge minőségű terméket készítenek, amely még így is jobb mint a bevállaltan ipari társaik.
- Helyi termelői piacok
Jelentése olyan piac, ahol termelőknek álcázott kereskedők árusítanak, lényegesen drágábban adva a termékeiket mint amennyiért azokat a helyi Tesco-ban megvették
- EU pályázatból létrejött helyi termék boltok
Mindent árusítanak csak helyi termékeket nem, de nem is céljuk hiszen nem ezért jöttek létre.
- Helyi termelőket támogató éttermek
Ebből igen sok van, lényegében mindenki. Néha csodát tesznek és januárban sárgadinnyét árulnak sonkával, egész évben paradicsomot és padlizsánkrémet, és nyáron olyan tipikus zöldségekből főznek mint a kelbimbó és a brokkoli. Mi helyi termelők igen nagy bajban vagyunk mert nem tudunk olyan mennyiséget letermelni mint amennyit ők meg akarnak venni tőlünk. A múltkor már felhívtak a Aldi-tól meg a Metróból, hogy most már hagyjuk abba mert már tönkre fognak menni miattunk (meg a többi kistermelő miatt).
- Kistermelői büfé
Jelentése szerint olyan büfé akinek tulajdonosai otthon áldozatos munkával megtermelik az alapanyagot amit aztán a büfében felhasználnak.
- Mangalica
Olyan állatfajta gyújtőneve amiből legalább 100 millió él Magyarországon.