A kiváló minőségű (disznó) hús

2014. január 15. 18:22 - fekete-barany.blog.hu

img_1289_1389806545.jpg_640x480

A kiváló minőségű (disznó) hús

 

A kiváló minőségű húshoz kell először is egy kiváló génállományú és megfelelő típusú (nevelési cél, körülmények, stb.) állat. Mennyi lehet a szerepe ennek a sikerben? Ha saccolnom kell, akkor nem több mint 50%.

Mi kell még ahhoz, hogy igazán meglepődjünk amikor megkóstoljuk? És persze most ne beszéljünk az mezőgazdasági és élelmiszeripari becsapásokról, a vízkötőktől a hormonális beavatkozásig… ez most fel se merüljön, mivel csak tisztességes kistermelői, vagy háztáji állatról beszélhetünk. 

Sorolom:

1.      I./ A lassúság dicsérete

 

Ma az állattartás mindenek elé helyezi a gyors növekedést. Nem kell itt sem mindenáron a gyógyszeres beavatkozásra gondolni, elég csak az intenzív tartás körülményeit figyelembe venni. Minél kisebb helyen legyen az állat, ne tudjon sokat mozogni.

Ezzel szemben az igazi minőség a szabadtartásban növekedő állatokból lesz, szokták mondani a boldog disznó a jó disznó. A szabadtartású állat bizonyos (tág) korlátok között éli a természetes életét, futkározik, bandázik, túr, megeszi amit talál a földben. Ettől az életmódtól egészen más hússzerkezet alakul ki. Mi ennek az ára? Az üzemi és a háztáji intenzíven tartott disznó 9-12 hónap alatt éri el a vágósúlyt, ami nagyságrendileg 180-200 kg. A szabadon tartott tiszta vérű mangalica 14-24 hónap alatt éri el a vágósúlyt, ami 120-140 kg.  Mivel takarmányozni mindkét esetben kell, így ki lehet számolni, hogy 2,5-3 - szor többe kerül a lassú tartás… 

 

 

2.      II./ Takarmányozás

A disznót nem úgy teremtette a jóisten, hogy hallisztet, szóját és még ki tudja mit tartalmazó tápot egyen. A mérnök urak persze kiszámolták és kikísérletezték, hogy mitől van intenzív növekedés, de a disznó nem gép, nem kell kiszámolni, hogy a búza vagy a halliszt  a hatékonyabb üzemanyag, egyszerűen azt kell neki adni ami a természetes tápláléka (bár érdekes módon a főtt konyhai maradékunk az ami igazán lázba hozza mindegyiket). Szóval nálunk a következőt eszik:

-        Búza, kukorica, tritikálé, árpa

-        Nyers zöld (lucerna, zöldségek és növényi szárak) ami a kertből jön

-        Főtt krumpli (malackrumpli)

-        Sütőtök

-        Főtt árpa maláta

-        Tej illetve tejsavó

 

3.      III./ Stresszmentesség, tartási és vágási körülmények

 

Ebben a témában tanultuk a legtöbbet. Azt mondták nekünk, hogy csak egy téli beálló kell, de igazán az sem. Nos, ez tévedés volt, egyrészről bár vastag a bundájuk és a zsírszövet alatta, de ők sem szeretnek fázni. Másrészről a legnagyobb gond a sár. Tehát igenis kell etetőt építeni, fedett, szilárd aljzattal rendelkező pihenővel. Másik kérdés az állomány sűrűség. Hiába vannak nagy területen (30 állat/ 10.000 nm terület) a falkának könyörtelen szabályai vannak, nem számítanak a rokoni kapcsolatok, a vemhesség, tulajdonképpen a kaja szempontjából semmi. Szóval úgy figyeltem meg, hogy az ideális létszám/falka (bocsánat: konda) valahol 5-10 között van. Ekkor már nem zavarják el egymást az etetőből, nem kezdik ki a nagyok a kisebbeket, nem közösítik ki a gyengéket.  

És akkor a legutolsó, de talán legfontosabb kérdés, a stresszmentes vágás. Most sokan felsszisszennek, de szerintem a házi disznóvágás az minden, csak nem stresszmentes. Márpedig a stresszelt állat vérében fokozott mennyiségű adneralin van, az izmok besavasodnak, ami megkeményíti a húst és radikálisan megváltoztatja annak ízét. A legkiválóbb húst is tökéletesen el lehet rontani egy rossz vágás során. Persze én is imádom a disznóvágás hangulatát, az egész rituálét a reggeli pálinkával és a sült vérrel, de most az a kérdés, hogy hogyan lesz a lehető legjobb minőségű disznóhúsunk? Úgy biztosan nem, hogy 5-10 percig húzzuk-vonjuk az állatot többen, miközben az visít és küzd az életéért.

Szóval a jó vágás (kis) vágóhídon történik, az állat a vágás előtt 24 órával meg kell érkezzen és pihennie kell, hiszen maga az utazás is nagy stressz az életében.

 

A tiszta vérű mangalica igazán nagy dolog, a legjobb minőségű húst képes produkálni amit valaha láttam. De mit sem ér az egész, ha a fenti kérdések nincsenek figyelembe véve. Ahogy mondtam a fajta és a génállomány nem több mint 50%. A másik fele a sikernek a felsorolt témákban keresendő. Persze még beszélgethetnénk arról, hogy amit mangalicaként árulnak az valóban az-e, vagy pedig valamilyen mangalica keverék (a laikus vásárló nem tud különbséget tenni a kereskedő pedig nem akar), de erről a témáról még nem tudok és nem is akarok felelősen nyilatkozni.

Amit tudok, hogy az állományunkból áruba bocsájtunk csúcsminőségű állatokat a következő formában:

a/ Pecsenye süldők, hasítva, pucolva, igény szerint szeletelve, hasított súly 40-60 kg között, ár: 1.500 Ft/kg

b/ Három éves állatokból készült feldolgozott termékek, kolbász, hurka, szalonna, stb. (részletek később)

c/ 6 hónapos herélt kan hízók 20-30.000 Ft/db

d/ 6 hónapos tenyészkocának való süldők 30.000 Ft/db – évi 150 EUR támogatás igényelhető utánuk darabonként!

 Érdeklődni itt lehet: barany500@gmail.com vagy hétvégén: 06/20-40-40-041

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fekete-barany.blog.hu/api/trackback/id/tr155760041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.01.15. 19:32:24

Én húst kérek és feldolgozott terméket.

2014.01.16. 10:26:10

Az 1500 Ft/kg ár egyáltalán nem vészes. A felvezető alapján sokkal többre gondoltam. :)

Mennyi lenne ugyanez a boltban? ("Ugyanez", idézőjelben persze.)

RSD 2014.01.16. 11:44:06

Rántani sütni való hús, kolbász, hurka, szalonna érdekelne.

Tomato Justice 2014.01.16. 15:13:13

Azt szeretném kérdezni, hogy miért stresszmentes egy kis vágóhídi vágás?

fekete-barany.blog.hu 2014.01.20. 12:12:46

@Lazybones: Az ár egy egész állatra értendő. Bolti ár? Azt tudom mondani, hogy az önköltségi ár ennek a duplája. De ha csak a nemes tőkehús részeket nézzük (tarja, karaj, szűz) akkor is a fair mangalica ár 2.500 Ft/kg körül van, na most vedd számításba, hogy ezek süldők, azaz olyan a különbség mint a marha és a borjú hús ára között. Tehát sok lenne...
Ha ilyen nagy különbség van árban akkor miért adjuk ennyiért? Mert van kb. 20 állat amit ki kell árusítanunk gyorsan, ennek számos oka van, technológiai, anyagi, stb.

fekete-barany.blog.hu 2014.01.20. 12:15:11

@Tomato Justice: Attól, hogy "kis" vágóhíd, attól még önmagában nem az. A fordítottja viszont igaz, tehát a nagy vágóhidakon nagyüzem van, nem érnek rá szórakozni veled meg a hóbortjaiddal. Egy kis hídon, vagy vágóponton viszont meg tudod a mészárossal beszélni, hogy mit szeretnél, pihentetés, terelés, kábítás...a lényeg a részletekben rejlik, milyen hozzállással nyúlnak az állathoz.

Tomato Justice 2014.01.20. 22:36:55

@fekete-barany.blog.hu: Igen, igazából nem is arra irányult a kérdés, hogy mi a különbség kis vágóhíd és nagy között, hanem hogy hogy teszik stresszmentessé. Ezek szerint akkor kábítással?

Fehér Család 2014.05.28. 15:31:56

"d/ 6 hónapos tenyészkocának való süldők 30.000 Ft/db – évi 150 EUR támogatás igényelhető utánuk darabonként!"
Ezt ki tudnád fejteni? Mi ez a támogatás, mit jelent, hol kell intézni?