Komposzt maga az élet- avagy a narancs héját ne tedd bele!!!

2013. március 10. 20:53 - fekete-barany.blog.hu

Miért rugózunk ezen a komposzton ennyit? A komposzt maga az élet. A talaj élete, az egészséges növény élete és az én életem aki megeszi az egészséges növényt.

A talajaink lényegében hallottak (mármint nem csak ami talajaink), a sok vegyszer és a sok nehézgépmunka kiölt belőlük mindent (vagy elég sok mindent), gilisztákat, rovarokat, baktériumokat.... Erről fogok még írni, de most annyit, hogy tegnap birtokba vettünk egy területet és ugyanazt tapasztaltuk az egy hektár föld feltörésekor (szántásakor) amit 2 éve átvett korábbi földjeinken: A kiforgatott földnek nincs szaga (föld illat) és egy darab szabad szemmel látható élőlényt sem találsz benne (nincs giliszta). 

Az egészséges növényhez pedig egészséges talaj kell. Azt látom, hogy alapvetően két külön megközelítés van a növényvédelemben: A biodinamikus (és pár egyéb irányzat) a talajéletet erősíti,védi, a hagyományos művelés pedig a (vegyszeres) növényvédelemre koncentrál.

Egészséges, élő talajban azonban nem kell drasztikusan a növényt védeni, mert elég erős az immunitása ahhoz, hogy megvédje magát!!! 

Egy nagyon fontos előadást hallgattam egy egyáltalán nem fontos konferencián, ahol az előadó, az Agrobio kutatás vezetője elmondta, hogy az egyik legnagyobb hibának a gazdálkodásban most azt tartja, hogy a kukorica termelők eladják a tarlón maradt növényi maradványt ipari alapanyagnak. A talajnak pedig szüksége lenne erre a növénymaradványra, a talajlakó baktériumok ezt a szerves anyagot bontják le és alakítják át szerves táplálékká a következő növény számára. Később elhívtam magunkhoz ezt a  rendkívül nagy tudású szakembert (aki volt oly kedves és kollégájával meglátogatott bennünket), beszélgetésünkből kiderült, hogy a talajban közel 200 féle nyomelemnek kell lennie, ebből a műtrágyázás 7-10 anyagot tud csak visszapótolni, és a többivel mi van?

A komposzt tehát szerves anyagok természetes átalakítása tápanyagokban és szükséges élőlényekben gazdag termőfölddé. Az így létrejött anyag számunkra egy "természetes műtrágya", egy tápanyag bomba.

 A mai tudásunk (és gyakorlati tapasztalatunk) szerint a komposzt mindenből készül ami szerves (tehát, igen, a diófa levelét is bele tesszük!). Ami semmiképpen nem kerülhet bele:

- Penész (bomlás gátló)

- Olajok (pl: sütőzsiradék, olívaolaj, stb.)

- Vegyi anyagok (attól függetlenül, hogy szervesek)

Ez utóbbi megér egy misét. A Tesco-ban (vagy bárhol ahol nagyüzemi, un. konvencionális termelésből származó zöldséget-gyümölcsöt vagy tojást árulnak) kapható nyers termékek maradékai, NEM KERÜLHETNEK KOMPOSZTBA!!

Az ipari, alma, paradicsom, a répa zöldje, stb. nem rohad meg, nem bomlik le, csak nagyon lassan és nehezen!! Azért, mert arra lett nemesítve, hogy bírja a hosszú utazást, raktározást. Értelemszerűen a komposztba sem fog lebomlani egykönnyen.

A trópusi gyümölcsöket meg vegyszerekkel kezelik (pl: érlelésnél), így ezek az anyagok sem kerülhetnek a komposztba, mivel mérgezik majd a talajunkat, növényeinket.

Amit belerakunk: saját növényi zöldek (fű, levelek, növényi szárak, stb.), saját konyhai zöldhulladék (penész, vegyszer és olaj mentesen), állati hulladék (csapdából egér tetem, csirkebél, stb.), állatok alól a trágyás szalma.

A hígabb trágyát hordókban gyűjtjük, esővízet engedünk beléjük, de a komposztba csak azután kerülnek, hogy talajlakó baktériummal be lettek oltva (pl: Bactofil B10). Az oltás után - megfelelő külső hőmérséklet mellett- a bakik szépen lebontják a trágyát és létrejön egy szintelen, lényegében már szagtalan folyadék ami lehet a komposzt oltóanyaga. 

Persze nem nélkülözhetetlen oltani, de trágya akkor is kell bele. Amit én javasolni tudok:

Készíts falécekből egy komposztálót (nem, nem kell megvenni a műanyagot!!), egyik mérete se legyen két méternél több. A képződő zöldhulladékot ide gyűjtsd folyamatosan. Levágod a füvet, összeszeded a faleveleket, stb. Tavasszal kell bele állati trágya (birka, marha), amit össze kell forgatni a komposzt többi elemével, majd lezárni egy réteg földdel (ez fontos!!). Ekkor lehet oltani is, de enélkül is működik. A nyári meleg dolgozik, a komposztban is hő képződik és az egész szépen átalakul földdé. Csak akkor használd fel ha teljesen lebomlott!! Ősszel aztán vagy kiszórod a földre és beforgatod, vagy hagyod állni tavaszig és ennek segítségével ültetsz. Mi mindkettőt csináljuk.

Mondjam a jó hírt? Nem, nem azt, hogy a tavalyi komposztunk ragyogóan sikerült.

Inkább azt, hogy a tavaly már művelt területünkre visszatértek a giliszták!!!! Két év kellett hozzá, hogy megjelenjenek az élet eme nyomai!!

Az út amin járunk - ahogyan azt már sokszor mondtam- ennél bonyolultabb. A biodinamikus gazda ennél sokkal többet és sokkal magasabb színvonalon törődik a talajával, de ez a (közel) jövő zenéje...tavasszal már saját preparátumainkkal oltjuk a komposztot.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fekete-barany.blog.hu/api/trackback/id/tr295126616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

01001100au (törölt) · http://ittmindenilyen.blogspot.co.uk/ 2013.03.14. 21:29:12

"Az ipari, alma, paradicsom, a répa zöldje, stb. nem rohad meg, nem bomlik le, csak nagyon lassan és nehezen!! Azért, mert arra lett nemesítve, hogy bírja a hosszú utazást, raktározást. Értelemszerűen a komposztba sem fog lebomlani egykönnyen."
Nem rohad meg ????? Zölden szedik le és utoérik semmivel nem komposztálódik nehezebben mint bármi más.

"A trópusi gyümölcsöket meg vegyszerekkel kezelik (pl: érlelésnél), így ezek az anyagok sem kerülhetnek a komposztba, mivel mérgezik majd a talajunkat, növényeinket." Ha megeszed akkor már úgy is benned van a "méreg", csak megjegyzem.

"állati hulladék (csapdából egér tetem, csirkebél, stb.)" ???? Most ez komoly?

fekete-barany.blog.hu 2013.03.18. 06:22:22

Mondjuk azt egyszerűen, hogy nem értük egyet?

Vagy nyissunk vitát?

Mondok egy egyszerű dolgot, ki tudod próbálni:

Tegyél be a hűtőbe egy ipari paradicsomot amit a helyi szupermarketban megveszel. Tegyél mellé egy bio paradicsomot, amelyet te termeltél vagy a közeledben lévő bio farmon vettél. Fontos, hogy a bio paradicsom fajtáját tekintve is manipuláció mentes legyen (ezt itthon őshonosnak hívjuk, bár az elnevezésről lehetne vitatkozni). Amit tapasztalni fogsz, hogy a bio elrohad, a nem bio pedig nagyon hosszú ideig változatlan állapotban lesz.

Mi a baj a csirkebéllel? Városban persze nem tudod beszerezni, de itt falun vágjuk a csirkét és van vágási melléktermék, ami mind szerves és nagyon jót tesz a koposztnak.

Üdv

le77hi 2013.04.10. 08:05:19

Sziasztok!
Nem látok semmi problémát az állati hulladékkal kapcsolatban!Maradjon köztünk,de ha példának okáért a gazda otthon vág le egy borjút a hús miatt, akkor a bőrt meg a csontokat be kell rakni a gané alá,pár hét és nyoma sincs a trágyát pedig gond nélkül fel lehet használni!Bátaszéken egy hölgy állati preparátumokban érlelt trágyával permetez,gyönyörűek a növényei.
Minden jót

sünpiroska 2013.08.05. 16:31:00

Mi "lebomlásgyorsítónak" cickafarkfüvet vagdosunk és rétegezünk a komposztba.