Disznóvágás 2. rész

2012. május 15. 20:34 - fekete-barany.blog.hu

 

Eljutottunk a disznókig. Ketten vannak, egyenként 80 kiló mind. Fiatal állatok, ismerőstől, jó baráttól vannak, tudom mit ettek, tudom hol éltek.

 

Már láttam, sokan vagyunk. Két böllért hívtam, gondoltam örüljek, ha egyik eljön, de egyik sem hagyott cserben. Sok segítőt hívtam, mind eljött. 

 

Nem fértünk oda az ólhoz. A sok tanakodás közben (osztottuk az észt, ki mit csináljon) a helyi vagány fiatal srác  beugrott a karámba egy hurokkal, már fogta is a lábát, hozta az egyiket. No, erre aktív lett mindenki, kihúztuk letepertük, hoppá valami gond van a rendszerben, az elejét a pestiek fogták és csavarták egy irányba, a végét meg a helyiek- az ellenkező irányba. Szegény disznó, ettől gondolom jobban megrémült (nesze neked állat jólét, meg stressz mentes vágás), de a helyi böllér profi volt, egy másodperc alatt elirányított mindenkit és már szúrt is.  Az állat gyorsan megadta magát, folyik a vér, hol a tál, cseppje mind kincs!!

 

Félreállunk, megtöröljük a homlokunkat. Jöhet a következő. Gyors értekezlet, most már profi módon ki van osztva minden feladat, meg a leteperés iránya is.... rutin ügy, a második már nem szenved sokat.

 

Kocsiba be (ne ijedjen meg senki, nem személyautóba), irány haza.

 

  • - Egy kis pálinkát? Biztos nem? A vért kezdeni kell sütni, gyorsan-gyorsan, hozzunk be tojást is tegyük fel rántottának. Kenyerünk van elég? Küld el a gyereket a boltba hozzon még, inkább több legyen mint, hogy elfogyjon.

 

Kezdjünk neki!!! Fél kilenc van, iparkodni kell, több órás késébe vagyunk. Elkerülendő a vitákat, osszuk el, legyen az egyik disznó az egyik böllér és ezzel együtt a pesti csapat feladata, a másik a helyieké!!!  OK? Akkor START!!

 

Mi (pestiek) nekiesünk, pörzsöljük, keféljük, mossuk serényen. 

 

A másik csapat áll egy helyben beszélgetnek, néhányan cigiznek, kávéznak, minket néznek. Eltelik egy óra, még mindig csak trécselnek. Néha-néha elmondják, hogy mi miért csinálunk rosszul (átvágtuk a szüzet, ajajaj!!). Ti hogy lesztek így készen délre??

 

Mi a szokásos módon folytatjuk, felnyitjuk a hasát, kivesszük a beleket. Eltelik még egy óra.

 

A helyi csapat böllére mosolyogva előveszi a rejtelmes orvosi táskát és mint egy mészáros és boncmester keveréke, különféle eszközöket vesz elő. Majd nekiállnak ők is. Perzselés, kefélés, perzselés, kefélés, mosás, kefélés......Úristen mit csináltok??? A hasára fektették és felülről kezdik meg. A belek meg még benne vannak!! Lekerülnek a sonkák és a csülkök, megnyúzzák a pofát, a malac még mindig a hasán fekszik, a MESTER pedig egy- egy gyakorlott mozdulattal folytatja a munkát. Amíg ő egy-két vágással, pár másodperc alatt  szed le egy sonkát, addig mi sok vágással lassan és csúnyán nyiszáljuk. 

 

Eszméletlenül profi, a segítői is azok, annyira jól megy nekik, hogy mi is megállunk és őket nézzük. Dél körül szólnak, hogy készen vannak, a szépen szétszortírozott részek külön tálakba vannak szedve, köszönik a meghívást, vigyázzunk magunkra és viszont látásra.

 

 

 

 

 

 

 

No erre nekem is kellett innom egy pálinkát és leülni a vánkosra és nekiállni az elfelejtett reggelinek. 

 

De jól esett!! Imádom a hagymás sült vért!! Nem enném minden nap, de a vágás közben, fáradtan, éhesen nincs semmi ami jobban esne!!

 

De van!! Egy óra múlva készen van a friss töpörtyű!! Tejjel sütve, jól kinyomkodva, sok hagymával, vastag héjú paraszt kenyérrel, istenem még többet akarok és még!!

 

Folytatjuk a munkát, most már szűk körben. A megmaradt böllér hoz egy receptgyűjteményt, grammra le van írva a fűszerezés, anyukája küldte Borsodból. Biztos jó lesz, de én még ilyet nem láttam, inkább csak érzésre szoktuk a kolbászhúsba önteni a fűszereket. Vágunk-darálunk, abálunk. 

 

Közben esszük a frissen sült húst!! A friss vágás során formázzuk a tőkehúst, a nyesedék megy a sütőbe, zsírt alá azt csókolom. Olyan puha mint a vaj!! 

 

Esni kezd, gyors átpakolás, már nem gond, bent dolgozunk a konyhában. Azt, hogy a nagy kapkodásban, stresszben és a pár kupica pálinka hatására kint felejtem a fényképezőgépet, csak másnap tudom meg, úgyhogy ekkor még nem izgulok.

 

Este lesz mire hurka készen lesz. Három fajta készül, kb. a fele májas (még hoztam 3 kg májat, hogy legyen elég hurka) fele véres, egy kis része pedig kap egy speciális indiai curry fűszert nagy dózisban. Utána a kolbász töltés, anyuka receptje szerint. Mielőtt bárki félreértené- ilyen finom kolbászt nem, hogy messze soha nem tudtam csinálni, de még csak nem is ettem a máséból sem, úgyhogy a recept azóta féltve őrzött ereklye nálunk is.

 

Beesteledik. Orja leves, friss hurka kolbász, házi savanyú. Nagyjából készen vagyunk. A konyha úszik a zsírban, nem csak képletesen, szó szerint!!  

 

Nem baj, még pakolunk, takarítunk, rendezgetjük a dolgokat. Néhányan elindulnak hazafelé, csomagoljuk a kostolókat. A helyi segítőknek - barátoknak visszük a csomagokat.

 

Éjfél lett valahára.

 

Holnap még sok a tennivaló, de jól állunk. Rend van, nagyjából el is takarítottunk. Nem volt üvöltözés, részegség, veszekedés. Mindenki boldog, szerintem a malacok is azok, mert tudják, hogy jó helyre kerülnek, megbecsüljük azt amit adtak nekünk.

 

Holnap folytatódik az elrakás, kezdjük a füstölést.

 

ui: Nem akarom a saját portékát dicsérni, de el kell mondanom, hogy valóban, tényleg soha nem ettem ilyen fantasztikus disznóhúst, sőt a gyerekek is ezt mondták és mindenki aki evett belőle. Miért van ez? Fiatal, nem túl nagy méretű és nem túl elhízott állatok voltak, kukoricát és zöldet ettek egész életükben, rendesen bántak velük. Szóját, tápot, moslékot soha nem kaptak (gondolom elválasztásnál pár napig indítótápot igen, de utána csak kukoricát). Egy 80-100 kg súlyú állatot levágni nem gazdaságos, mivel a csont és a nem hasznosítható részek aránya sokkal nagyobb, mint mondjuk egy 300 kg súlyú állatnál. De az íze és a hús (valamint a zsírszövetek állaga) egyszerűen nem összehasonlítható. Olyan volt, olyan, hogy le se lehet írni.....

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fekete-barany.blog.hu/api/trackback/id/tr644515159

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.