Helyzetjelentés II. (egy kicsit hosszabban és konfrontatívabban)

2014. október 08. 09:52 - fekete-barany.blog.hu

Sok pénzt beruházol, még többet kellene. Sokat dolgozol, nagyon sokat, még többet kellene. Sokan kedvelik amit csinálsz, támogatnak, vásárolják a termékeidet, de még sokkal több ilyen emberre lenne szükség.

 

Mindennek megvan az ára és egyszer meg is fizeted. Lehet hetente hétszer reggel négytől este tízig talpon lenni, fizikai munkát végezni hóban, sárban, tűző napsütésben, de vannak határok amiket lehet feszegetni, de nem érdemes, egy idő után elpattan a cérna. Ha túléled (a szezont) marad időd gondolkodni, elmélkedni, és blogot írni :). Ha szerencséd van sem fizikailag és sem mentálisan nem rokkansz bele, vagy ha igen akkor ősszel regenerálódsz, feltöltődsz és csak kisebb sebek maradnak hátra.

 

Mindez vállalható akkor, ha szereted amit csinálsz (igen, mi szeretjük), és az alagút végén látsz valami fényt, van remény arra, hogy majd egyszer nem halsz bele minden nyáron. 

 

Nos, ez igen nehéz kérdés.

 

Mondok egy pár dolgot:

 

  1. Megélhetés: Sok bio gazdát ismerek, de talán egyet sem aki igazán jól él (mármint anyagilag), aki az én fogalmaim szerinti közép-polgári életszínvonalat biztosítani tudja a családjának. Azért mondom ezt a szintet és nem konkrétan vagyonról meg pénzről beszélek, mert a polgári szint relatív, de mégis azt jelenti, hogy pl. el tudod küldeni a gyerekedet egy jobb főiskolára vagy nem jelent gondot a hétköznapokban a család fenntartása. Mindenki ezt a kérdést teszi fel elsőre: Meg tudtok ebből élni? Válaszolhatnék úgy, hogy visszakérdezek, mit jelent a megélni? Havi 40 ezer vagy ennek a többszöröse? Mindenesetre a válasz a NEM, nem tudunk, úgy még nem tudunk ahogyan szeretnénk. Ahhoz, hogy igen legyen a válasz még sok minden kell, még több (jóval több) invesztíció, hatékonyság, gépesítés, értékesítési csatornák….. (megjegyzem, hogy amikor egy ismerősömnek elmondtam e fenti sorokat szóban azzal válaszolt, hogy a biogazdák  nagyon jól élnek, de nem anyagilag, azaz nem jó oldalról közelítem meg a kérdést - én meg azt gondolom, hogy egy dolog az, hogy szép és teljes életed van kint a természetben és helyes teremtő dolgokkal foglalkozol, de azért van családfenntartás és legalább alapszintű polgári igények amelyeknek járnia kellene ennyi munka után mindannyiunknak……)

 

  1. A legnagyobb gond: Az idei évben nagyon kedvezőtlen volt az időjárás. DE!!! Nem ez volt a legnagyobb gond. A legnagyobb gond az országosan is hatalmas méreteket öntött munkaerő hiány. Már nincs az a pénz amiért….

 

  1. Támogatások: 

 

Kezdőként még elhiszel mindent amit mondanak. És most a kezdők, vagy álmodozók nagyon figyeljenek!!!

Amikor nekiállsz tervezgetni megkérdezel sok okos embert mivel kell számoljál. Felhívod a mangalica szövetséget akik elmondják, hogy anyaállatokként évi 150 EUR támogatást lehet igényelni. Megnézed, megkérdezed, hogy a művelt földek után mennyi támogatás jár. Mindezt belerakod az excell-be és örülsz.

Aztán jön a valóság. Az őshonos állat támogatásra először pályázni kell (ezt elfelejtették mondani), pályázatot 2011 óta nem írtak ki, a bukta 2,7 millió forint (mindeközben maga a szövetség annyi állami támogatást kap, hogy már problémát jelent annak az ésszerű elköltése).

 

A területalapú támogatások pedig NEM MINDEN FÖLD UTÁN JÁRNAK!!! Hiába szántó, hiába műveled, ha nincs kataszreben akkor bármit csinálsz nem jár utána (hogyan lehet beletenni a kataszterbe? sehogyan). Mi jelenleg 13 hektáron gazdálkodunk, ebből 1 hektárra jár támogatás, azaz néha csak járna, mert idén kimérték a telket és megállapították, hogy nem is akkora mint a tulajdoni lapon és ezáltal a bevalláson is így kaptam egy szép büntetést…

 

A bio, ami sokkal több energiával, költséggel jár nem kap semmiféle külön támogatást. Jellemző a mai helyzetre, hogy az Agrárkamara konferenciáján a következő hangzott el: “Mezei Dávid helyettes államtitkár válaszában kifejtette, hogy az ökológiai gazdálkodók kitartását kéri. Továbbá hangot adott véleményének, miszerint az ökológiai termelők nem a támogatások okán, hanem meggyőződésből kell végezzék munkájukat, úgy, hogy eredményükkel saját lábukon is megálljanak a piacon. Az ökológiai gazdálkodók által termelt közjavakra és az ezzel járó többlet kockázatokra és költségekre nem tért ki.” 

 

Egyszóval borul minden számítás, csak magadra és a képességeidre számíthatsz.

 

4. És akkor megtanulod, hogy az nem úgy van:

 

Attól, hogy vettél földet, megműveled, még nem biztos, hogy lesz termésed. Ez egy hosszú téma, lehet és érdemes róla majd sokat beszélni, de elég legyen itt és most annyi, hogy akár a művelten átvett területeinkről, akár a műveletlen és általunk feltört területekről beszélünk, a tapsztalat az, hogy az első 3-4 évben csak azért műveljük a földeket, hogy átállítsuk, termővé tegyük. Szántunk, trágyázunk, tárcsázunk, vetünk, kaszálunk, de mindezt (sok költséggel) és eredmény nélkül. A 3-4. év végére talán elérjük azt, hogy a gyom nagy része kifáradt (jellemzően acat és tarack), a talajélet visszaköltözött, a talajszerkezet feljavult arra a szintre, hogy műtrágya és egyéb kemikáliák nélkül is lehessen termelni benne valamit. Mondom talán, mert ha nincs szerencsénk akkor jön egy kis belvíz és tönkreteszi mindazt amit az előző években létrehoztunk (pangó víz megöli a talajéletet).

 

5. Piac és fogyasztói kultúra:

 

Mindent megoldunk, a munkaerő problémákat, pénzügyi nehézségeket….de egy valamihez érzem kevesek vagyunk. Ez pedig a fogyasztói kultúra, a vevők igényei, azaz a normális, igazi élelmiszer iránti igény. Kevesen vagyunk akik még normális élelmiszert állítanak elő, mégsem élünk gondtalanul, sokan ellenben visszaélnek a munkánk eredményével.

 

Beszélhetnék a celeb piacokról ahol nagy lelkesedéssel árulnak a hamis őstermelők, a bio jelzővel ellátott nem bio termékekről (pl. Biofungi). Éttermekről akik mindenhol leírják és hangoztatják, hogy helyi termelőktől veszik az árut, aztán beáll a ház elé a nagyker zöldségszállító az ipari szeméttel, minden nap az Aldi-ba járnak zöldségért, húsért. A “helyi termelőtől vesszük az árut” egy nem létező valóság, egy igazi mítosz, a vidéki éttermek is ugyanabból főznek mint a városiak, erre mondta egy barátom aki profi pesti vendéglátós, hogy a jelszó az, hogy a Metro is túl drága. Márpedig szemétből csak szemetet lehet létrehozni.

Aztán beszélhetünk a most elharapódzott kistermelői világról, ahol sajtot, kolbászt, konzervet készít mindenki, persze állat vagy zöldség nem sokuk kertjében legel vagy terem. Csak az idei évben hárman találtak meg a “csúcsminőségű” kolbászaikkal (némelyek még díjakat is nyertek), de sem állatuk, sem üzemük nincsen!! Hogyan is van akkor ez kérdezném míves magyarsággal??

Szóval elmegy az egyszeri legény vagy leány a vágóhídra, megveszi olcsón az ipari silány alapanyagot, elviszi egy kisüzembe és megkéri, hogy gyártsanak neki kolbászt. Gondolom itt részt vesz a folyamatban (ízesítés, stb.), bár olyan is van aki csak leadja a receptúrát és visszamegy a késztermékért. Aztán őstermelői kistermelői igazolvánnyal szépen eladja (gyakoraltilag áfa és adómentesen) a terméket mint saját termék. Mitől saját? Azért mert az ő tulajdona?

 

Megy a parasztvakítás mindenhol, mocsárban dagonyázunk és mindannyian vesztesei vagyunk ennek a jelenségnek. A normális, igazi élelmiszert kereső vásárlók be vannak csapva, az ilyen élelmiszert termelők pedig a csalók és a félrevezetett vásárlók miatt éhen halnak.

 

 

Belinkeltem egy érdekes videót egy érdekes emberről. Rózsa Péter elég konfrontatív, kimondja ő is amit igaznak gondol. A videóban lévő konteókkal (összeesküvés elméletek) nem igazán értek egyet, de sok mindenben nagyon-nagyon igaza van. Főleg az utolsó 5 perc érdekes. Azt mondja, hogy nem lenne a vásárlók helyében, igazi élelmiszer beszerzése az ő környezetében (Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc) gyakorlatilag lehetetlen. Kimegy a piacra, ott vannak a bőkötényes fahordós savanyúságos nénikék, de 10-ből 9 gyorsérlelésű (erős vegyszerekkel készülő) ipari terméket árul.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://fekete-barany.blog.hu/api/trackback/id/tr186769459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.